Bármely kommunikációs feladat csak akkor értelmezhető helyesen, ha az adott szervezet (személy vagy márka) stratégiai céljainak, érdekeinek bonyolult rendszerébe állítjuk. Ha megvizsgáljuk, milyen helyzetben van jelenleg, mik az erősségei, a gyengeségei és a lehetőségei, milyen potenciális veszélyekkel kell szembenéznie? Milyen a viszonya saját célközönségeivel, azoknak milyen attitűdjei és motivációi vannak, milyen percepciók élnek róla a közvélemény egyes szegmenseiben, milyen percepciókat dédelget önmagában önmagáról és a közvéleményről? Ha ezt jól ismerjük, akkor és csak akkor tudjuk kitűzni a reálisan elérhető kommunikációs célokat, megfogalmazni a stratégiát, akkor és csak akkor tudjuk megmondani, milyen integrált kommunikációs módszereket és eszközöket célszerű alkalmazni a kiválasztott célok eléréséhez.

Minden egyéb megközelítés számunkra nem egyéb, mint hazárdjáték a Megbízó rizikójára a Megbízó pénzén.

Válsághelyzetekre való felkészülés, válságkommunikációs átvilágítás és válságkommunikációs kézikönyv kidolgozása, betrénelése. A kommunikációs monitoring és kockázatelemzés rendszereinek kiépítése és működtetése, válsághelyzetek kommunikációs kezelése. Kapcsolattartás a krízisek által érintett célcsoportokkal: a rendkívüli esemény kárvallottjaival és családtagjaikkal, a sajtóval, a közvetlen kárelhárítást és mentést végző szervezetek képviselőivel, a sajtóval és a széles közvéleménnyel, a társaság működését szabályozó és az ügyben eljáró hatóságokkal, a társaság üzleti partnereivel, a befektetőkkel és tulajdonosokkal, a kormányzattal és a helyi önkormányzatokkal, a társaság környezetében élő lakossággal, a környezetvédő és egyéb civil szervezetekkel, érdekcsoportokkal, illetve a társaság alkalmazottaival, érdekvédelmi szervezeteivel.