A hazai bankrendszer is nehéz helyzetbe került. A válságot megelőzően a főként külföldi érdekeltségű kereskedelmi bankok jóval több hitelt helyeztek ki, mint amennyi betétet gyűjtöttek. Az adósságválság, a hitelek sorozatos bedőlése, az anyabankok nehéz helyzete mellett a bankoknak jelentős extra terheket kell fizetniük hazánkban. Egyes piaci résztvevők ezzel magyarázzák esetleges kivonulásukat Magyarországról, holott ezek a nemzetközi pénzintézetek olyan országokból is fontolgatják kivonulásukat, ahol ilyen extra bankadók nem terhelik a szektort. De vajon mit is jelent az, hogy egy bank kivonul egy országból?

A jelen helyzetben a kormányzat célja a lefagyasztott hitelezés felpörgetése a gazdaság élénkítése céljából. Különösen fontos ez a vidék szempontjából, minthogy a vidéki kis- és középvállalkozásoknak égető szüksége lenne versenyképes hitelekre és szolgáltatásokra. Ha a külföldi tulajdonú kereskedelmi bankok erre nem képesek, akkor olyan hazai tulajdonú pénzintézeti rendszer helyzetbe hozására van szükség, amely a vidéki gazdálkodókat, a vidéki lakosságot és az agráriumot magas színvonalon tudja kiszolgálni. Erre leginkább a szövetkezeti hitelintézeti szektor tűnik a legalkalmasabbnak, hiszen a takarékszövetkezetek szinte az ország minden szegletében megtalálhatóak