Vajon megismerhető-e a világ? Elmondhatjuk-e a XXI. században, a szuper számítógépek, az információs kommunikáció  robbanásszerű fejlődésének világában, hogy ismerjük azt a világot, amelyben élünk? Vannak-e, és ha igen, hol vannak tudásunk határai? Ha egyértelmű választ még nem is tudunk adni erre a kérdésre, annyit biztosan tudunk, hogy a tudás határai már rég nem esnek egybe az országhatárokkal. Mára természetessé vált, hogy a fejlett ipari államokban a kutatásfejlesztés a nemzetgazdaság kiemelt része. Az információ, a tudás olyan tőke lett, amely egyre inkább a vezető országok fejlődésének, a világgazdasági versenynek a motorjává válik.

A globalizáció az egész világon áthatja a vállalatok  működését. A fejlett ipari államok minden eszközt megragadnak, hogy a kutatásfejlesztés területén a legjobb szakembereket, főleg a fiatalokat saját országaikba vonzzák. Az agyelszívás a nemzetközi verseny fontos eszközévé, kifinomult technikák rendszerévé vált.  Felvetődik a kérdés: Magyarország hol helyezkedik el ebben a versenyben?