Bármely kommunikációs feladat csak akkor értelmezhető helyesen, ha az adott szervezet (személy vagy márka) stratégiai céljainak, érdekeinek bonyolult rendszerébe állítjuk. Ha megvizsgáljuk, milyen helyzetben van jelenleg, mik az erősségei, a gyengeségei és a lehetőségei, milyen potenciális veszélyekkel kell szembenéznie? Milyen a viszonya saját célközönségeivel, azoknak milyen attitűdjei és motivációi vannak, milyen percepciók élnek róla a közvélemény egyes szegmenseiben, milyen percepciókat dédelget önmagában önmagáról és a közvéleményről? Ha ezt jól ismerjük, akkor és csak akkor tudjuk kitűzni a reálisan elérhető kommunikációs célokat, megfogalmazni a stratégiát, akkor és csak akkor tudjuk megmondani, milyen integrált kommunikációs módszereket és eszközöket célszerű alkalmazni a kiválasztott célok eléréséhez.

Minden egyéb megközelítés számunkra nem egyéb, mint hazárdjáték a Megbízó rizikójára a Megbízó pénzén.