Tanulmányok:
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2016)
A fenntarthatóság felé való átmenet megtalálásában nemzetközi szinten egybehangzók az alapelvek, de nincs egyedüli recept, következésképpen magunknak kell meghatároznunk Magyarország fenntartható fejlődéshez vezető saját útját, ennek stratégiáját. Ennek alapjait jelöli ki a jelen Keretstratégia, melynek közvetlen előzménye a hazai nem fenntartható folyamatokat és állapotokat feltáró, problémaösszegző, az Országgyűlés által 2009-ben megismert, „Jövőkereső – A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak” című helyzetértékelés.
Különös jelentőséget ad a Keretstratégiának a 2012. január 1-jével hatályba lépett új Alaptörvényünk, amely számos rendelkezésében kötelezettségeket ír elő a fenntarthatóság területén az államadósság korlátozásától a természeti örökségünk védelméig. Az Alaptörvény rögzíti a fenntarthatóság felé való átmenettel kapcsolatos alapvető értékeket, külön is nevesítve a fenntartható fejlődés elvét.
Sport és környezet (2015)
Mi köze van egymáshoz a sportnak és a fenntartható fejlődésnek? A sport ezer szállal kötődik a fenntarthatósághoz. A sportolás jótékony testi-lelki hatásain túl a sporteszközök gyártása, a versenyhelyszínek kialakítása és rekultivációja, valamint a sportesemények – köztük olimpiák és világbajnokságok – megrendezése is jelentős környezeti, gazdasági, társadalmi hatással bír. A sportolás egészségre gyakorolt pozitív hatása mellett csökkenti az egészségügyi és társadalombiztosítási kiadásokat, hozzájárul a termelékenység és a GDP növekedéséhez, egy-egy ország nemzetközi versenyképességének erősítéséhez, egy testben és lélekben is egészségesebb társadalom kialakulásához. Végül, de nem utolsó sorban az élsportolóknak ismertségük és elismertségük révén, a társadalmi szemlélet formáló erejük erős, és ezt kihasználva, a fenntarthatóság fogalmát, úgymond közvetítő szerepben hitelesen tolmácsolhatják a társadalom tagjai felé.
Kiadványok:
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2010)
Gazdasági válságok, óriási államadósságok, kultúrák és nyelvek rohamos pusztulása, a természeti környezet felélése, demográfiai robbanás a világ több régiójában, míg drámai népességfogyás Európában, kiapadó energia- és nyersanyagforrások: a civilizáció fejlődése fordulóponthoz érkezett. A mostani körülmények között sem a ma élő hétmilliárdnyi, sem a 2050 környékén várható kilencmilliárdnyi ember szükségleteit nem lehet kielégíteni – ehhez a rendelkezésünkre álló Föld nem elegendő. Az emberiség kezdi túllépni önnön természetbeli korlátait, kezdi úgy kimeríteni erőforrásait, hogy a jövő generációk puszta léte is kérdésessé válhat. Nem csak arról van szó, hogyan bánunk az erdeinkkel, a termőterületekkel, a vizeinkkel, hanem arról is, hogy a társadalom maga képes-e újratermelni önmagát? A tét: az emberi civilizáció, Magyarország jövője; saját gyermekeink, unokáink élete.
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szórólap
A civilizáció fejlődése fordulóponthoz érkezett: az új évezred egyre inkább gazdasági válságokról, óriási államadósságokról, kultúrák és nyelvek rohamos pusztulásáról, a természeti környezet feléléséről, kiapadó energia- és nyersanyagforrásokról, a világ több régiójában demográfiai robbanásról, míg Európában drámai népességfogyásról szól. Az emberiség kezdi túllépni önnön természetbeli korlátait, kezdi úgy felélni az erőforrásait, hogy a jövő generációk puszta léte is kérdésessé válik.
Segédanyagok:
Fenntarthatóságot oktató kézikönyv (2015)
A gazdasági „fejlődés” a mai módon fenntarthatatlan, mert természeti korlátokba ütközik. Fenntarthatóvá tétele azon múlik, hogy a következő generációk számára képesek, hajlandók leszünk-e megőrizni a tiszta ivóvizet, levegőt, az önmagát megújítani képes természetet és az abból származó, a gazdaság alapjait adó természeti erőforrásokat.
